Lehet szavazni!

Na hát a húsvéti nyuszkónak sikerült igazi télies hangulatot varázsolnia, azt hiszem ez igazán nem kis teljesítmény tőle. A műhelymunkának sem ez az ideális időjárás, úgyhogy próbáltam olyasmiket csinálni, ami nem műhelyhez kötött, hanem szükség esetén a konyhaasztal is megteszi.

Sokan kértek már domború nyomófelületű sütipecsétet, aminek végül is semmi akadálya, csak nem lehet domborúban annyiféle mintát megvalósítani, mint vésettben. Főleg a kézi technika ennek az oka: ha domború felületű pecsétet készítek, akkor a teljes nyomófelületre rárajzolom tükrözve a kért feliratot, majd kézzel, szikével körbevésem a betűket. Elég munkaigényes és hosszadalmas, molyolós munka, ezért kerülnek a domborúak sokkal többe. És mivel úgy kell kiszobrászkodni a betűket, ezért a felirat hossza is korlátokba ütközik-általában maximum 8 betű lehet.

Arra gondoltam, a plakettkészítésből kiindulva, hogy készítek egy gipsznegatívot, amibe visszavésem a feliratokat, és a pecsét nyomófelületét ebbe préselve, a felirat kiemelkedő lesz majd magán a pecséten. Így tulajdonképpen a készítést meggyorsítva néhány fajta domborított pecsétet tudok sorozatban készíteni, jóval olcsóbban, mint eddig, igazából ugyanabban az árban, mint a vésetteket. Természetesen az egyéni mintás, logós, vagy pl. neves domború pecséteket továbbra is egyenként kell megcsinálnom, a drágább árfekvésben, hiszen mindenfajta név és minta variációra nem lehet előre gipszformákkal készülni.

Az általános, legnépszerűbb feliratokkal kísérleteztem: HÁZI SÜTI, HOME MADE, és LOVE (ahol az “o” betű szívecske) Az eredmény:

DSCF3838

A felhasználói tapasztalatom továbbra is az – amit általában a megrendelőknek is elmondok- hogy a sikeres sütipecsételés titka nem (csak) a pecsét mintájában rejlik, hanem főleg a tésztában. Hiába gondolják sokan azt, hogy domború felületű pecséttel szebb kekszeket lehet sütni, mint vésett pecséttel, ha nem megfelelő a tészta akkor mindegyik fajta kisimul, ha viszont jó az alapanyag, bármelyikkel nagyon pofás sütiket lehet kreálni. (és persze a gyakorlat teszi a mestert című örök érvényű /nem csak/ konyhai bölcsességet is fel kell emlegetnem)

Ééééés, hogy miről fogunk szavazni: arról, hogy mi a véleményetek az új kivitelű pecsétről. Ezzel azt szeretném felmérni, hogy érdemes-e tovább kísérleteznem vele, illetve meg szeretném ismerni, mire lenne igény a továbbiakban sütipecsét-fronton.Hajrá, és előre is köszi az együttműködést! 🙂

Elmélkedések

Először a nagy hideg miatt állt le a műhelymunka, azután meg influenza(szerű) megbetegedésekben volt részünk sajnos. Mondjuk ez utóbbi szerencsére viszonylag enyhén zajlott le, de mivel óvodába nem mehettünk, munka helyett egymást ápolgattuk az aprónéppel.

Ilyenkor aztán van idő elmélkedni, például azon, megfelel-e a honlap kialakítása, hangvétele, formátuma a nagyközönségnek. Konkrétan arra gondolok, hogy nem kreáltam webáruházat, nincsenek külön ilyen-olyan kitöltendő megrendelő-formulák, felhasználási feltételek, vásárlási tudnivalók, stb. Láttam más kollégák honlapjain, hogy szépen flottul meg van oldva, szabályos keretek között a dolog: megrendelőlap, visszaigazolás, fontos infók,általános szerződési feltételek, stb…

Gondoltam arra, hogy nekem is így kellene felépítenem a rendszert, de akkor pont az veszne el, amit szerintem fontos: a személyesség. Persze frissítem a vásárlással kapcsolatos információkat, ha szükséges,  és igyekszem úgy alakítani, ahogy a vásárlóknak megfelel, de nem szívesen lennék egy személytelen webshop. Ha kimegyek a piacra, abban az (is) a jó, hogy  megvannak a kedvenc eladóim, meg tudom velük beszélni, hogy majd kellene ez-az ehhez vagy ahhoz, és hogy majd ha lesz cserkészkolbász, szóljon, meg jéé tényleg Kati néni ezt a lekvárt még nem próbáltam, szóval érthető mire gondolok, ugye?

Nem vagyok egy cég, nem gyártok sorozatban sok-sok darabot egy bizonyos fajta edényből, egyedül korongozok-fülezek-kemencét rakok, közben vacsit főzök, gyereket ápolok, és jaj már megint nem volt időm a weblapot frissíteni…..hát ez a helyzet. És pont ezért szeretném megtartani a személyes kapcsolatot, hogy ne az legyen a vevő részéről, hogy “a kézműveskeráma.hu”-ról rendeltem egy akármit, hanem hogy “Judit készítette nekem ezeket a sütipecséteket a saját rajzaim alapján”. Ezért nem is katalogizálok, nincs rendelési szám, vagy ilyesmi, mindenkivel személyesen tartom a kapcsolatot emailben vagy telefonon. Nem hiszem, hogy mindenben mindenhol a hivatalos formulákat kellene keresnünk, hogy úgymond “védve legyünk” vagy “nehogy ráfaragjunk” egy-egy internetes vásárlásra, ha valakinek valamilyen problémája akadna, azt megoldjuk közösen. Úgyis olyan kevés az empátia az emberekben mostanában, mindenki a jogaira hivatkozik, mert ez meg az “jár nekünk”, sokszor észre sem vesszük, hogy pl. egy telefonos szolgáltatás másik végén is egy ember ül, akinek úgyanúgy lehet rossz napja, vagy gondja, mint nekünk; vagy hogy szegény néni a piacon nem direkt rakott ütődött almát a kosarunkba, hanem csak nem volt rajta a szemüvege, és ha szépen kérjük szívesen kicseréli, sőt még ad egy körtét útravalónak.

Hát ilyesmiken elmélkedtem, szerintem bátran legyünk közvetlenek, az én oldalam azt hiszem ilyen marad, de bátran lehet hozzászólni, eszmét cserélni. Attól csak még személyesebb lesz. 🙂

 

 

Szolgálati közlemény

Mivel nem nagyon szaporodnak a kommentek, vagy esetleg szégyenlős az olvasóközönség, gondoltam utánakérdezek a dolognak. Kaptam olyan visszajelzést, hogy a megírt komment nem jelent meg, illetve technikai problémák léptek fel. Leteszteltem, én be tudok szólni magamnak, szóval nálam működik a dolog. 🙂

Hogyha bármilyen hasonló probléma adódna, kérek szépen mindenkit, írjon egy emailt a creativ@vipmail.hu címre, hogy javítani tudjam. Köszönöm.

Lámpagyár

Gyere dolgozz a lámpagyárban!…:) nagyon szórakoztató tud lenni. Igen közeledik az a hideg tél, ha minden aminek nekállok, lámpás akar lenni. Újabb kerámia tanfolyam következik, tessék csak figyelni.

1. Az úgy kezdődött, hogy korongoztam egy ilyet:

 

Aki már most kitalálta mi lesz ebből, dobjon egy kommentet. (úgysem tudom leellenőrizni, valóban ráérzett-e, vagy közben tovább olvasott, tehát mindenképpen meg lesz dicsérve, úgyhogy mindenki örülni fog 🙂 )

2. Áttörőkéssel vágtam rá egy -két ablakot, meg persze ajtót, így:

3. Itt mintha kéménykezdemény épülne, ez már sejtet valamit…..

 

4. A megfelelő tetőszigetelés minden valamirevaló vártoronynál nagyon fontos.

5. …ahogy a dekorációról sem illik elfeledkezni….

6. ….hiszen valószínűleg a királyfi is inkább a gondozott várakat(és lakóját)  részesíti előnyben, és nem a lepukkadtakat. 🙂

Kész is! Csipkepitécske királykisasszony vártornyából sejtelmes gyertyafény szűrődik ki a hóesésbe, amit a hidegtől elcsigázott királyfi észrevesz a tomboló hóviharon keresztül, és paripáját utolsó vágtára biztatva, a menedék felé siet. :)….legalábbis egy ideális esetben. Az ördög viszont nem alszik, (karikás is a szeme) ezért készült egy egész másfajta vártorony is, az viszont már egy másik történet. Meglepetés….

FELHÍVÁS! Kommentelésre késztető feladatot szeretnék adni kedves olvasóimnak: a vártorony lámpásnak van egy tervezett másik funkciója is. Ezt még nem árulom el, mert attól függ, hogy száradás-égetés alatt mennyit fog zsugorodni az építmény, belefér-e az amit bele szeretnék tenni. Viszont jól működő fantáziával megáldott felhasználók akár ki is találhatják. Annyit elárulok, hogy praktikus funkciót adna a toronynak, és olyan dolog tárolásáról van szó, ami szintén a téli “szertartásokhoz” kapcsolódik.

Tessék találgatni itt kommenteken keresztül! Aki elsőre kitalálja, az 10% kedvezményt kap bármelyik kerámiám árából, ha vásárol valamit tőlem. 😉

Szabad a vásár

Aki esetleg már nem először olvassa az oldalaim, annak talán feltűnt némi változás……

Hmmm….BOLT menüpont?…

Igen, lehet vásárolni végre!  Jelenleg a dolog formátuma végtelenül egyszerű, csak fel kell venni velem a kapcsolatot akár emailben akár telefonon, vagy netán személyesen, és onnantól már szinte magától megy.

Várom a kommenteket is, észrevétel, javaslat, építő kritika jöhet nyugodtan, sőt kifejezetten örülnék neki!

Örök elégedetlenség…

Először állati büszke voltam, hogy sikerült összehegesztenem az oldalt, legalábbis az alapjait, de aztán alábbhagyott a lelkesedés. Pontosabban nem tetszik már annyira, mint akkor, lehetne sokkal jobb. Meg aztán én már nem értem végképp, miért van egyik nap 45 látogató, máskor meg a főoldalig jutnak ketten. 😛

Mivel hozzászólás nincs, nem egyszerű leszűrni, min kellene javítani. Oké, ha már lesz elég kész áru, meg beindul a munka gőzerővel, nyilván más képet mutat, szóval addig végülis elfér ez itt így is, de..! Ha nem lennék elégedetlen, nem tudnék fejlődni…gondolom. 🙂 Szóval ha esetleg idáig eljutott az olvasásban a kedves olvasó, legyen szíves kommentelje a látottakat, nem kell bő lére ereszteni, elég velősen is, hogy pl. juj de béna a kezdőlap, vagy ilyesmi. 😀

%d blogger ezt szereti: