Nézzetek be hozzám!

Szerintem már sokan vagytok, akik jártatok nálam a műhelyben, de valószínűleg még többen, akik még csak a net jóvoltából jutottatok el hozzám. Legalábbis ha a statisztikát nézem, abban biztos vagyok, hogy 1000 embert nem láttam vendégül személyesen, arra tuti emlékeznék ha ekkora forgalom lenne a korongom körül. 😀

Nos, a Kapos TV konkrétan benézett hozzám, igaz ez már tavaly nyáron volt, akkor az adás linkjét frissen meg is osztottam a facebookon, viszont csak most jutottam el odáig, hogy vágjak belőle egy rövidebb verziót. Noha az egész adás érdekes, és külön öröm nekem, hogy ráadásul a Leander Kills interjú került az enyém elé ( ugye hogy a legjobb előzenekar! 😀 ) azt gondoltam, hogy aki műhelylátogatást tenne, az szeretne arra koncentrálni. Így aztán jó munkához idő kell alapon, majdnem egy évvel később, de elkészültem a hat perces bemutatkozó videóval. Ha kedvet kaptatok a valóságban is benézni, sőt akár kipróbálni hogy dolgozik egy fazekas, nem lehetetlen, kereshettek bátran!

 

 

Frissítés: szállítási információk 2019.

Mint már biztosan tapasztaltátok, ha nem is január elsejével, de legalábbis március-áprilisban nagyon sok szállítási szolgáltatás drágult kisebb-nagyobb mértékben. Sajnos ez engem is érint, így kénytelen vagyok szállítási költségekben alkalmazkodni ehhez, de mindig egy kicsit kedvezményesebben számolom, mint az aktuális postai tarifa. Bár csomagolásban igyekszünk katasztrófa-ellenállóvá tenni a keramiciket, azért ez akkor is törékeny iparág, így mindenképpen a törékeny kezelés ajánlott a csomagjainknál, ami sajnos felárat jelent postai díjban.

2019. április 10.-től az alábbi szállítási díjak érvényesek (postai MPL futár, törékeny, egy napos kézbesítési idővel)

Utalásos fizetésnél:

-házhoz kézbesítve 2000.-ft

-postán maradó/postapont 1900.-ft

-csomagautomata 1700.-ft

Utánvét mindegyik esetben 350.-ft plusz költség.

Egyes kevésbé sérülékeny, kisméretű, jellemzően egy darabot tartalmazó csomagok küldése történhet sima küldeményként is ,törékenységi garancia nélkül, de kizárólag a vásárló saját felelősségére. (tehát ha törik, kártérítés nincs, és sajnos a pótlást, újrakészítést ki kell fizetni) Sima küldény szállítási árai:

-házhoz 1200.-ft

-postán maradó/postapont 1000.-ft

-csomagautomata 800.-ft

Hogy miért csak az MPL? Mert futárszolgálatoknál sajnos nincs törékeny kezelési opció, itt sajnos minden csomag gépi válogatóba megy, míg a postai törékeny kezelés kézi válogatást jelent, kevésbé van kitéve a doboz magasról ejtésnek, zuhanásnak, stb. Illetve ami nagyon fontos: törés, sérülés esetén van kártérítés, és a feladási díjat is visszafizetik.

Egyébként örömteli tapasztalat, hogy a csomagautomaták egyre népszerűbbek, hiszen olcsók, választható akár utánvét ez esetben is, az átvétel rugalmas, biztonságos, és nem kell nyitvatartási időhöz igazodni. Használjátok, kérjétek bátran továbbra is! Egyenlőre MPL automatába tudok küldeni, de remélem nincs messze az az idő, amikor valaki végre rájön, hogy jó ötlet lenne a Balaton nyugati vége felé is letenni egy Foxpostot. 🙂 (úgyis bírom a rókákat, tök stílusos lenne 😀 )

Mivel az automata vagy a postapont is olcsóbb választási lehetőség, mint a futár, a jelenlegi áremelések miatt a GLS/DPD szállítási lehetőséget megszüntettem a Meskán is. Elképzelhető hogy ez csak átmeneti állapot, és változik ha a Meska kedvezőbb feltételekkel tud futárszolgáltatást biztosítani.

És még egy fontos újdonság: folyamatban a budapesti átvevőpont megújulása is, amint megérkeznek a friss nyitvatartási információk, jelentkezem! 🙂

Balatonfenyves-Kaposvár vonalon kb. hat hetente tudok személyes átvételt biztosítani.

Egyébként meg várok mindenkit szeretettel a műhelyemben, minden átvehető itt helyben is. 😉

 

Restaurátori eltévelyedés

Még régen gyerekként, amikor már nem annyira akartam állatorvos lenni, mert kezdtem rájönni, hogy a sebészeti feladatokat nem nekem találták ki, akkor egy ideig foglalkoztatott a gondolat, hogy lehetnék mondjuk például restaurátor. Hogy ezt akkor kb. 12 évesen az váltotta-e ki, amikor lefestettem egy rozoga gereblyét temperafestékkel és kiderült hogy elég menőn néz ki, hát nem tudom….nyilván nem volt művészi értéke, meg amúgy is ki fest gereblyenyelet ?!… pff….. Na mindegy, szerettem helyrepofozni régi kacatokat, de csak úgy a magam elképzelése szerint, és azért a restaurátori munka ennél kicsit kötöttebb, szóval végül aztán annyira nem vonzott az ágazat…

….még a végén valami ilyesmi sült volna ki belőle 😀 : Macskásított műalkotások 🙂

Szóval ettől megkíméltem a világot, inkább olyan kéréseket vállaltam el, amikor egy régi törött kerámiát kellett reprodukálni, vagy kopott gipsz szobrot festettem újra. Mindez azért elég távol áll a restaurátori munkától, csak mindig eszembe jut róluk az a régi gereblye. 😀 Nos, nemrég egy kedves megrendelőm kért meg arra, hogy egy régi fűszeres szekrénykét próbáljunk meg újra használhatóvá tenni úgy, hogy közben megőrizzük antik báját. Mivel ez egy fából készült fiókos tároló, én meg egy kicsit plasztikusabb munkakörben mozgok, nem nagyonn láttam a megoldást, hogy lehet a két anyagot összehozni. Aztán egyszer csak jött egy “flash” (a hirtelen megvilágosodás túl hosszú szó 🙂 ) és nini, megcsináltam! Leírva unalmas lenne, inkább megmutatom képeken:

Azért továbbra sem tervezek pályát módosítani, de be kell vallanom, hogy élvezetes feladat volt, örültem, hogy elkészíthettem. És a legjobb az egész történetben, hogy újra munkába állhatott egy valaha hasznos, de közben elfeledett konyhai “bútorka”.

Ti kértétek-2018.

Egy kis tavalyi galériával szeretnék mindenkit szeretettel köszönteni az új évben. 🙂

Köszönöm, hogy sok kreatív feladattal láttatok el 2018.-ban is. Néha ugyan ki kellett lépnem a jól megszokott -és főleg cicás- komfortzónámból, de nem bánom, mert ezáltal is fejlődtem, a megszerzett tapasztalatokat pedig majd jól felhasználom az idei új projektekhez. 🙂

A válogatás persze nem teljes, olyanokat próbáltam mazsolázni, amihez hasonló nem mindig szerepel a palettámon, vagy ha igen, akkor most olyan variációban készítettem, ahogy eddig még nem:

…további ihleteket meríteni szabad…. 🙂

Last minute ajánlatok

Lehetőségek az egyedire…az utolsó utáni pillanatban?..

Nos, december 4.-én hétfőn ugrok neki utoljára a fazekaskorongnak idén, ami nem azt jelenti, hogy én olyan szerencsés vagyok, hogy már nem is kell dolgoznom utána. 🙂 Kell, csak mást. Lesz még retusálás, kemencerakás, zsengélés, festés, mázazás, mázas égetés, csomagolás, postázás, adminisztrálás és ha belefér, akkor még mézeskalács-sütés is. (cica formájú kiszúróval, naná :D)

Mivel én eddig is főleg a megrendelések készítésével foglalkoztam, nálam is beüt majd nemsokára, hogy még nem szereztem be az ajándékokat, és majd jól bajban leszek. Pedig próbálok előre gondolkodni, de az lett az eredménye, hogy az egyik ajándékot megvettem augusztus elején, és halvány fogalmam sincs, hová dugtam el….Na mindegy, gondolván azokra, akik szeretnének még névre szólót, de eddig nem sikerült megrendelni, vagy csak most találtak ide, azoknak is van esélyük: a félkész, festésre váró darabokból még kérhetnek egyedi színben/mintával, akár névvel, felirattal.

Ami még biztos hogy lesz:

-cicás fonaltartó

-cicás bögre

-róka tálkák

-kisebb sárkánytojás kincses dobozkák

-alvó cica formájú tálkák

Illetve a Meskán levő készletből folyamatosan lehet válogatni, csak arra kell figyelni, hogy a készleten levő darabokból kerüljön a kosárba, de ez keresésnél szűrhető is. A facebook oldalt munka közben is tudom frissíteni, érdemes benézni oda is: KeraMici kézműves kerámia

És ha már minden ajándékötlet és mézeskalács-recept a helyén van, akkor már csak a havat kell megrendelni:

Sz.Sz.K.

…azaz szokásos szolgálati közlemény, mert mindjárt itt a Karácsony. 🙂 Ez mondjuk kicsit hirtelennek tűnik annak fényében, hogy az előző bejegyzésem augusztus eleji, de hála Nektek, mindig van tennivaló a műhelyben, illetve az év eleji kényszerű kemencecsere magával hozta a motivációt a fejlődéshez, az pedig mindig időigényes. Na de ne ugorjunk annyira előre, az újításokat majd megtárgyaljuk januárban, amikor befagynak a mázas vödrök.

Nos tehát: karácsonyra az utolsó rendelési határidő frissen készülő kerámiára DECEMBER.1. Eddig a napig tulajdonképpen bármit lehet rendelni, ez után viszont már csak a készleten levő kerámiákból tudok küldeni, ehhez pedig nagy segítség a Meska, ahol folyamatosan aktualizálom a rendelkezésre álló darabokat.

Általában vannak egyszer égetett, félkész áruk is a műhelyben, ezekből rendelésre tudok igény szerinti színben-mintával-névvel mázazni, ekkor már csak festeni-mázazni és még egyszer égetni kell, ami egy-két napon belül megvan és viheti is a posta vagy a futár. Advent első hétvégéjén igyekszem összeírni és közzétenni miből van még Last Minute lehetőség. Itt is és a facebookon is, hogy ne maradjon le senki.

Utolsó POSTÁZÁSI NAPként DECEMBER 19.-ét (szerda) jelölném meg, bár nyugodtabb lennék ha ez 17.-e lenne, viszont a posta és a futárcégek bíznak magukban, és állítólag felkészültek a rohamra. Azért ne hagyjátok az utolsó pillanatra… 😉

Automatázzunk! :)

Nem kell megijedni, nem a kézművességet akarom sokszorosításra cserélni, csak a szállítással/postázással kapcsolatban jövök néhány friss információval. 🙂

Az egyik fontos dolog, hogy a budapesti, pasaréti átvevőpont nyitvatartása jelenleg betegség miatt szünetel, amint lesz friss infó a várható nyitásról, azt itt közzé fogom tenni. Új átvételi lehetőség kb. minden második hónapban Kaposváron, a legközelebbi időpont szeptember 7. (utána várhatóan november eleje, és így tovább kéthavonta) Ehhez lehet igazítani egyedi megrendeléseket is, ha valamilyen alkalomra szóló ajándékról lenne szó.

Gondolom mindenkinek feltűnt, hogy a Magyar Posta árat emelt nyár elején, ez sajnos engem sem került el, így kissé nekem is módosítanom kellett a postaköltségen, de még mindig tudok biztosítani egy kis kedvezményt. A törékeny, 1 napos MPL 1500.-ftról 1700.-ftra változott utalásos fizetésnél; utánvéttel 1800.- helyett 2000.-ft.

A Meskán továbbra is elérhető a DPD-s szállítási lehetőség 990.-ftos áron, ezt akkor ajánlom, ha max. 2-3 kisebb darabról, kevésbé sérülékeny formákról van szó, itt ugyanis nincs törékenységi garancia.

És akkor végül az automatizálásról, ha már belengettem a címben. 🙂 Sajnos a környékemen nincs foxpost, illetve semmilyen automatás lehetőség, viszont itthonról tudok postai csomagautomatába küldeni normál és törékeny opcióval is! Automatába a sima csomag 800.-ft; a törékeny 1700.-ft. Éljetek a lehetőséggel, ha van a közeletekben postai csomagautomata.

Kerekerdő

Egy kicsit hűtlen lettem a macskákhoz idén tavasszal, de csak átmenetileg, és nem is annyira, mert a nyuszik és a rókák cukiságban legalábbis eléggé rokon vonásokat mutatnak az előbbi, világuralomra törő háromszögfülűekkel. 🙂 Szeretem a tavaszi erdőt (mondjuk a nyárit, télit meg őszit is, de a tavaszi akkor is valahogy más, amikor éledezik) viszont idén sajnos nekem kimaradtak a tavaszi erdei kirándulások és lehet hogy emiatt tudat alatt elhoztam az erdőt a műhelybe…Noha egy igazi erdei túrához nekem is össze kell cuccolnom és felkerekednem kicsit messzebbre, azért szerencsére olyan helyen lakom, ahol a modellek néha házhoz jönnek:

A sünök például rendszeresen a teraszlépcső ostromlásáig jutnak, illetve néhány rettenthetetlen példány a cicakaját is fosztogatni próbálta. Ha szeretitek a sünöket, de sanszos, hogy nem fognak feljutni a panelba, akkor itt egy alternatív megoldás, kaktusszal vagy kövirózsával beültetve stílusosan sünös:

Rókák is laknak a közelben, elmélyült távolsági hívásokat bonyolítanak éjjelente a kutyával…mikor máskor persze….néha el is gondolkodom, hogy vannak-e nyelvi nehézségeik, vagy egykutya a mondanivalójuk. Az is aranyos helyzetkomikum, amikor a balatonparti nádasban az ösvényen kilép eléd, majd mindketten bután és megszeppenve körülnéztek, hogy hoppá, ööö..én nem is vagyok itt….. 🙂 Persze nagyanyáink anno nem kifejezetten rajongtak e rőt bundás tyúktolvajért, de valljuk be akkor is gyönyörű állat. Még az én nagymamámnak is tetszettek a rókás darabok, egyből nem az jutott az eszébe, hogy mennyi kárt tudtak okozni régen, szóval azt hiszem a ravaszdi rehabilitációs programom sikeresnek mondható:

Nyúl viszonylag ritkán jár erre, illetve járni jár, csak nagyon óvatos, télen általában csak a nyomait látjuk a hóban. Lényegesen nagyobb lenyomatokat hagy a vadon élő tapsifüles hátsó tappancsa, mint a házié (az meg nem is kószál az utcán általában) könnyű felismerni, gyerekekkel jó móka rekonstruálni, mit bandázhattak a nyuszkók. Egyetlen egyszer jöttek nappal közel a házakhoz, meg is állt a vajaskenyér a kezemben, amikor az ablakon kinézve három fülest láttam rugólábazni a fűben. Húsvétra amúgy volt megrendelésem nyusziperselyre, közben meg van ez a kifejezetten nyúlbundaszínű effektmázam, úgyhogy összeraktam a kettőt:

  …tele hassal nem ugrál….

Ha már erdő, a gombák eleve adják magukat, így ezt nem is magyaráznám, csendélet eső után 🙂 :

Aprajafalva

Hát így került az erdő a műhelybe. A képeken látható darabok pedig a Meska boltba kerülnek épp, itt lehet körülnézni: KeraMici

 

 

Kemencés kalandok

Nos, hát úgy érzem ideje összefoglalnom majdnem három hónapos kemenceügyi megpróbáltatásaim történetét. Az úgy volt, hogy húszéves jubileumát ünneplő elektromos kerámiaégető kemencém váratlanul beadta a kulcsot. Tette ezt úgy, hogy különösebb előjelekkel nem fárasztotta magát, gondolta úgyis észreveszem hogy eddig és ne tovább….Oké, hát azért látszott külsőleg, hogy nem mai darab, de nagyon vigyáztam rá, és az utolsó pillanatig tökéletes és szépséges égetéseket produkált.

Az első pánikot követően természetesen megpróbáltuk menteni a megfáradt hőst, különböző életmentő beavatkozásokat terveztünk rajta, de sajnos ez az alkotómunka rovására ment, mert mindamellett, hogy a javítás szervezésével ment el az idő, még égetni sem tudtam. Közben kipróbálhattam egy lehetséges utódot is ugyanebből a típusból, de sajnos nem vált be…Végül több javító mesterrel való konzultációt követően arra jutottam, hogy itt az ideje fejlődésre fordítani a rászánt anyagiakat és energiát. Húsz év azért igen tisztességes szolgálati idő manapság, de ezzel zárjunk le egy korszakot, és induljunk a magasabb hőfokok irányába. 🙂

Így aztán a “várakozás az új kemencére” című fejezet következett, mert azért ez nem úgy megy, mint a zoknibeszerzés sajnos, hogy elmegyek és hazahozok egy kényelmes darabot. 🙂 Szerencsére nagyon kedves és segítőkész ügyintézővel kerültem kapcsolatba, viszonylag rövidebb határidővel stoppolhattam le az ideális jövendőbelit. Azt gondolhatná az ember, hogy ezután jön a hátradőlés és optimista tervezgetés, de neeem…. 😀

Azért addig is sütögettem, de csak ilyet:

Szóval a kemence megérkezett, nagy lendülettel nekiláttam az ismerkedésnek, de azért ebbe az elektromos hálózatnak is volt némi beleszólása, úgyhogy újabb izgalmas (a villanyszerelőnek pedig rendkívül mozgalmas) napok következtek. Végül helyreállt a világ rendje–gondoltam naivan–vadiúj varázsdobozommal szárnyalni fogok, csak beteszem a cuccot, és kiveszem az eddigieknél még sokkal-sokkal szebben….Ééés itt jön a fékcsikorgás effekt, majd az orcára hullás, hogy hát ez pont olyan, mint amikor a Trabantból anno átültem a Nissanba. (gondolom van akinek szintén megvolt, amikor reflexből a kormány környékére nyúltunk váltáskor 😀 ) Más programszabályzó, más rakodási szisztéma (mert ez kerek felültöltős, amaz meg szögletes elöl nyílós volt) más vezérlés, satöbbi…

Meleg az van benne, az biztos:

Végülis nézhetném úgy is, hogy nosztalgiából újraélhettem a tanulóéveimet, amikor próbaégetéssel próbaégetés hátán próbáltam kitapasztalni, melyik máznak mi a tuti kemence-beállítás. Úgyhogy most kísérletezek teljesen elmélyülve a dologban, alakulnak a mázaim, és nemsokára a magasabb hőfokok felé vehetem az irányt.

A végére egy “ilyen volt-ilyen lett” fotót tudok prezentálni : (felhívom a figyelmet, hogy a háttérben a dédmamámtól örökölt fehér faládikó azért örök 😉 )

Még egy kis re(cicc)ling

A múltkori bejegyzéshez valamelyest kapcsolódó témával jövök, ha már úgyis az újrafelhasználásról volt szó. Amúgy is nemrég volt madarak és fák napja, és úgy vagyok vele, hogy ne csak beszéljünk róla, hanem tegyünk is valamit a természetért.

Nos, azt bemutattam legutóbb, hogy a felhasznált alapanyagokat hogyan lehet újra és újrahasznosítani, de mi a helyzet a csomagolóanyagokkal? Törékeny árut sajnos lehetetlen egyik helyről a másikra teleportálni megfelelő mennyiségű (és minőségű) térkitöltő-, ütéselnyelő-, és csomagolóanyag nélkül, ez nyilvánvaló. Sőt erről már írtam is egy képregényt régebben, itt lehet megnézni, hogyan is néz ki a csomagok összeállítása :

https://kezmuveskeramia.hu/2013/09/25/kicsi-suni-nagy-utazasa-avagy-a-postazas-titkai/

Annak az irományomnak az utolsó bekezdésében említettem meg, hogy kizárólag újrafelhasznált csomagolóanyagokat használunk, és erről elmélkednék egy kicsit bővebben: tulajdonképpen az indított e bejegyzés megírására, hogy láttam egy vérre menő vitát arról, a márkaépítésben mennyire fontos a letisztult arculat (eddig oké) beleértve a csomagolást is. A vita résztvevőinek egyik része szerint ez csakis úgy valósítható meg, ha szép, újonnan vásárolt gyári papírdobozokat veszünk, opcionálisan a saját logónkkal felmatricázzuk-bélyegzőzzük-pecsételjük ilyesmi, és szerintük totálisan ciki és tilos emiatt használt dobozban a termékünket útjára bocsátani, mert ezzel degradáljuk a saját márkánkat.

Nos hát amondó vagyok, hogy a saját márkám én vagyok, én pedig már gyerekkoromban is igen elvetemült természetbúvár és környezetvédő voltam (greenpeace volt a jelem az oviban 😀 ) tehát nekem egyetlen járható út van: az újrahasznosítás a fenntarthatóság jegyében. Szerintem kimondottan fontos, hogy ne termeljünk feleslegesen még több szemetet, és ha új dobozt vásárolnék, óhatatlanul az lenne a sorsa az útja során, hogy valahol kidobják–jobb esetben a szelektívbe. Pedig nagyon sok helyen termelődik alig használt, szinte új kartondoboz, ismerős boltok örülnek, ha megszabadítom őket néhánytól, ezért lelkesen élek is a lehetőséggel. Törékeny áruk, járműalkatrészek dobozai a kedvenceim, profik, strapabíró felépítésűek, tiszták és takarosak, sokszor zavaró minta nélkül, csak az eredeti beszállító matricáit kell eltávolítani róluk. Aztán vannak persze mintásak is, ezeket egyszerű barna háztartási csomagolópapírral vonom be (újrahasznosított, mi más? 🙂 ) hogy mégis csinos minimalista megjelenéssel érkezzenek a célállomásukra. Ja, és persze csak tiszta és ép dobozokat használok, de ezt nem is kell külön hangsúlyoznom gondolom…

A kitöltőanyag általában a dobozokkal együtt kiselejtezett eredeti töltelékanyag, jó kis pukifólia (ööö..nem biztos hogy ez a hivatalos neve…) levegős fólia (alias zacskós semmi…vagy csomagolt léggitárhúr… 😀 ), különböző szivacsok, meg az a cuki pattogatott kukoricaszerű anyag, ami olyan jól tapad statikusan kutyaorra és macskabundára. Ez is mind kuka lenne újszerű állapotban, de megmentjük a csúnya végtől.

Összességében tehát azt gondolom a márkám emiatt nem hogy nem szenved kárt, hanem saját hitelességem igazolom azzal, hogy az újrahasznosításra törekszem a csomagolásban (is) Úgyhogy remélem nem bánjátok, hogy a keramicik nem dizájner szerkóban érkeznek a postával, és egy kicsit talán nektek is jóleső érzés lehet, hogy ezzel ha csak közvetve, de icipicit tehermentesítettük a világot amiben élünk. Lásd a nagy igazságot: “gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”!

Előző korábbi bejegyzések

%d blogger ezt kedveli: