Elmélkedések

Először a nagy hideg miatt állt le a műhelymunka, azután meg influenza(szerű) megbetegedésekben volt részünk sajnos. Mondjuk ez utóbbi szerencsére viszonylag enyhén zajlott le, de mivel óvodába nem mehettünk, munka helyett egymást ápolgattuk az aprónéppel.

Ilyenkor aztán van idő elmélkedni, például azon, megfelel-e a honlap kialakítása, hangvétele, formátuma a nagyközönségnek. Konkrétan arra gondolok, hogy nem kreáltam webáruházat, nincsenek külön ilyen-olyan kitöltendő megrendelő-formulák, felhasználási feltételek, vásárlási tudnivalók, stb. Láttam más kollégák honlapjain, hogy szépen flottul meg van oldva, szabályos keretek között a dolog: megrendelőlap, visszaigazolás, fontos infók,általános szerződési feltételek, stb…

Gondoltam arra, hogy nekem is így kellene felépítenem a rendszert, de akkor pont az veszne el, amit szerintem fontos: a személyesség. Persze frissítem a vásárlással kapcsolatos információkat, ha szükséges,  és igyekszem úgy alakítani, ahogy a vásárlóknak megfelel, de nem szívesen lennék egy személytelen webshop. Ha kimegyek a piacra, abban az (is) a jó, hogy  megvannak a kedvenc eladóim, meg tudom velük beszélni, hogy majd kellene ez-az ehhez vagy ahhoz, és hogy majd ha lesz cserkészkolbász, szóljon, meg jéé tényleg Kati néni ezt a lekvárt még nem próbáltam, szóval érthető mire gondolok, ugye?

Nem vagyok egy cég, nem gyártok sorozatban sok-sok darabot egy bizonyos fajta edényből, egyedül korongozok-fülezek-kemencét rakok, közben vacsit főzök, gyereket ápolok, és jaj már megint nem volt időm a weblapot frissíteni…..hát ez a helyzet. És pont ezért szeretném megtartani a személyes kapcsolatot, hogy ne az legyen a vevő részéről, hogy “a kézműveskeráma.hu”-ról rendeltem egy akármit, hanem hogy “Judit készítette nekem ezeket a sütipecséteket a saját rajzaim alapján”. Ezért nem is katalogizálok, nincs rendelési szám, vagy ilyesmi, mindenkivel személyesen tartom a kapcsolatot emailben vagy telefonon. Nem hiszem, hogy mindenben mindenhol a hivatalos formulákat kellene keresnünk, hogy úgymond “védve legyünk” vagy “nehogy ráfaragjunk” egy-egy internetes vásárlásra, ha valakinek valamilyen problémája akadna, azt megoldjuk közösen. Úgyis olyan kevés az empátia az emberekben mostanában, mindenki a jogaira hivatkozik, mert ez meg az “jár nekünk”, sokszor észre sem vesszük, hogy pl. egy telefonos szolgáltatás másik végén is egy ember ül, akinek úgyanúgy lehet rossz napja, vagy gondja, mint nekünk; vagy hogy szegény néni a piacon nem direkt rakott ütődött almát a kosarunkba, hanem csak nem volt rajta a szemüvege, és ha szépen kérjük szívesen kicseréli, sőt még ad egy körtét útravalónak.

Hát ilyesmiken elmélkedtem, szerintem bátran legyünk közvetlenek, az én oldalam azt hiszem ilyen marad, de bátran lehet hozzászólni, eszmét cserélni. Attól csak még személyesebb lesz. 🙂