Hőkezelési horror…

…avagy a törpök élete nem csak játék és mese, ezt már tudjuk egy ideje, na de a fazekasoké sem mindig fenékig tejszínhab. A fizika, kémia, és a magas hőmérsékleten történő égetés tud olyan eseteket produkálni, amire a leggondosabb munka ellenére sem számítunk. No de a szakma elismert művelői is megállapították már bölcsen, hogy ez a szép ebben a munkában. 🙂 Való igaz, a jó pár száradás közben vagy kemencében elrepedt tányér és  mázkísérletezési fiaskó mellett azért köszönhetünk érdekes mintákat például véletlenül megfolyt, vagy repedezettre sikerült égetésnek. Amikor azt mondtam kemencenyitásnál, hogy úúúbakker ezt nem ilyenre akartam…jééé, de jól néééz ki!! 😀 /na ezeket nehéz amúgy megismételni, mint például amikor túl vastagon mázaztam egy edényt két különböző színre-belül sötét, kívül világos türkizre-és a két máz határán megfolyt és valami iszonyat jól kinéző, márványos-dunakavicsos felületet adott….anyukám le is csapott rá, és ilyet azóta sem sikerült reprodukálnom, szóval nagy kincs birtokosa 😀 /

A lényeg, hogy azért minden ilyesmiből tanulhatunk, és fejlődhetünk. A másik aranyos dolog pedig, hogy minden szubjektív, mint általában a művészetben: előfordult, hogy egy német vásárló hölgynek mentegetőztem, hogy ne a műhely sarkában álló faládából válogasson, mert oda a hibásakat gyűjtöm. A hölgy erre csak mosolygott, és azt mondta, a hibák a legszebbek, és különben is mit jelent hogy “hiba”? …szerinte az “különleges”.

Azért vannak olyan esetek is,  amikor a hiba valóban túlmegy a különlegesség határán, és tényleg selejteződésről beszélünk, és ez az a hőkezelési horror, amire a cím is mutat: elsülhet egy égetés szó szerint is rosszul, íme:

Itt valószínűleg egy kis nedvesség maradt az egyik darabban, esetleg apró légbuborék, ami miatt eldurrant, és magával rántotta a többit is…vagy a gyertyatartókra applikált sárkányok közt hatalmi harc bontakozott ki, és okvetlenül a kemencében kellett elintézniük. A piszkok. (egyet azért megmentettünk házisárkánynak, csak az aljából hiányzik, jó lesz a kertbe hernyóijesztgetőnek 😛 )

Csakazértis a pozitív oldalát tekintve az esetnek, felfoghatjuk úgy is, hogy mivel újra meg kellett csinálnom a gyertyatartókat, gyakorlat teszi a mestert alapon az újak még jobbak is lettek egy kicsit:

 

Reklámok

Terítéken a terítékek

Beszéljenek inkább a képek. 🙂 Egy színes pöttyös kombinálható étkészlet és egy zsiráfmintás szett.

Bohó, bohém, vidám, nyári, különleges és érdekes. Készíteni is jó volt. 🙂

Egy kis steampunk

Régen volt már steampunk darabom, de nem azért mintha nem szeretném, csak ez olyan szöszmötölős munka, meg erősen kell az ihlet is. Egy kis kezdőlökést adott egy egyedi megrendelés, ahol az volt a feladat, hogy az adott darab legyen funkcionális, elegáns, minimalista, világos színű, éppenhogy egy csipet mechanikussal fűszerezve. Ez lett belőle:

Ha meg már amúgy is ki kellett beleznem egy antik vekkert, amit még a télen lőttem a bolhapiacon—ez is egy szépsége a dolognak 🙂 —akkor már megindultak az én fogaskerekeim is, és kreáltam egy kicsit bizarr fúziót egy félbehagyott sárkánytojás felhasználásával. Mert mi van, ha várod hogy kikeljen, aztán megkopogtatod, és ez a látvány fogad:

Élelmes külföldi filmes kreatív arcok lehet hogy tudnának köré pár évad science-fiction/fantasy sorozatot gyártani.steampunk, Én is megnézném azt hiszem. 🙂

Egyébként már félig szét volt szedve a vekkerem, amikor váratlanul ketyegni kezdett az asztalon…huhh..

Csillagszekér

Szeretettel ajánlok figyelmetekbe egy frissen indult honlapot: elindult a CsillagSzekér kézműves webáruház, amely csak magyar kézművesek és iparművész alkotók munkáit kínálja. Főként Balaton-felvidéki, Zala-, Somogy-, és Veszprém megyei művészek alkotásaiból lehet válogatni, többek között általam készített kerámiákból is.

Csak a CsillagSzekér kínálja csillagképes kollekciómat, amit kizárólag az ő elképzeléseiknek megfelelően készítettem. Különleges feladat volt, öröm volt készíteni!

Itt lehet böngészni a kincsek között: http://csillagszeker.hu/

Sajnos ez a kép nem adja vissza a máz kékségét, úgyhogy mindenképpen érdemes ellátogatni a weboldalra, sokkal profibb fotókkal kerültek fel ők is: 🙂

csillagképes kerámia

Gyűrűk Ura kerámiák

Korábban már írtam Bilbó teáskészletéről, amit a Hobbit mozifilm alapján igyekeztem rekonstruálni. Persze a témaválasztás az egyik abszolút szívem csücske, és nem hagyott nyugodni, még mást is szerettem volna alkotni Tolkien világából.

Elsőként készítettem egy mini plakett garnitúrát a legismertebb címerekkel: Gondor, Rohan, Vasudvard és Mordor szimbólumaival. Ezeket felhasználva jelenleg kézzel festett hűtőmágneseket tudok kreálni, amin a minta nem egyszerűen festett, hanem enyhén kidomborodó, rusztikus felületű. Nekem nagyon kedvencem lett, vihető szettben vagy egyenként is, ha valaki tiltakozik a gonosz oldal címereinek kihelyezése ellen. 🙂 gyűrűk ura hűtőmágnes

És itt még nincs vége, a kis vékony domborművek filigrán termetükből kifolyólag nedves állapotukban csinosan ráilleszthetők egyéb tárgyakra, jól mutat például söröskorsón is. gyűrűk ura korsó

Persze nem sörözős alkatoknak bögrére is szívesen ráapplikálom, és gondolkozom azon is, hogy a méretük megengedné medálként való viselésüket is akár. De ha van más ötlet, csak írjátok meg bátran, kíváncsian várom!

Fejben már megvan a következő Gyűrűk Ura projekt is, csak a nyár pörgése hátráltatja egyenlőre a kivitelezést, de amint kész, jövök a képekkel. 😉

Hobbit kerámia :)

Aki látta a Hobbit című mozifilmet, és ráadásul szemfüles mozinéző, annak nem lesz meglepetés, amit ma hoztam. Nagy kedvencem a Gyűrűk Ura, könyvben és Peter Jacksonnak hála mozifilmben is, és már amikor a moziban először láttam a Hobbit első részét, akkor kiszúrtam Zsákos Bilbó teáskannáját. Gondolom a jelenetet nem kell bemutatnom, arról van szó, amikor Thorinék lerohanják Bilbó házát, és szó szerint megeszik az egész éléskamráját. És akkor egyszer csak teával kínálják Gandalfot…Na abban a pillanatban tudtam, hogy muszáj lesz rekonstruálnom a kannát, csak éppen azóta nem találtam elég éles fotót a mintáról, hiába van meg itthon is dvd-n, valahogy a lényeg nem látszott jól.

Szerencsére nem én vagyok egyedül ilyen fanatikus, azóta több fotó, illetve fan art is felkerült a netre, és végre időm is akadt, meg felesleges kannám is, úgyhogy megalkottam a saját verziómat, és Zsáklak stílusban reggelizhetek. 🙂

(az eredetin nem biztos, hogy világos zöld volt az alapszín, inkább valami tört pasztell árnyalata a nem is tudom…vajszínnek?….tojáshéjnak? fogalmam sincs, én kipróbáltam zöldben)

bilbo teáskanna

Steampunk kerámia…

…avagy reszkessetek régi vekkerek! 🙂 Bár fogalmazhattam volna úgy is, hogy régi elromlott ébresztőórák új élete.

Ez is egy olyan projekt volt, amikor megrendelésből marad valami plusz darab, mozgolódik az ötlet a fejemben, kaptam még egy doboz rossz vekkert, aztán néhányszor előszedtem, összenéztem őket, de valahogy nem volt az igazi…Aztán újra fiókba kerül, majd egyszer csak jön a szikra és kész! Jelen esetben a fekete akril alapozás és a zippzárszerű kontúrfesték ugrott be, és azt hiszem nem tettem rosszul, hogy kipróbáltam, nekem máris a kedvenceim lettek. 🙂

Valami készül…

Igazából sok minden készül, ezért nem is tudok gyakran írni, nagyjából egész nap nyakig sáros vagyok, az advent az nálam ilyen. A másik örök dilemmám, hogy vajon az elkészült mű fotója kikerülhet-e ilyenkor a netre, vagy ne, mert hátha a célszemély meglátja, és akkor lőttek a karácsonyi meglepinek. 🙂 Szóval inkább nem is nagyon posztolok képet arról, mik készülnek, kivéve ezt az alábbi kettőt, mert olyasmit kreáltam, amiről nem tudtam, hogy tudok ilyet csinálni:

sárkányos gyertyatartó

sárkányos tál

Azt hiszem ideje volt, hogy kikeljen valami azokból a tojásokból……

Black Friday …

…csak hogy én is csatlakozzak a napi őrülethez, nálam ez történt a fekete pénteken 🙂 :

:)

🙂

Najóóó, nem csak ez, alakulgat a következő fészekalja is:

Van amelyik kész, van amelyik csak félig...

Van amelyik kész, van amelyik csak félig…

Most jön ami még nem volt!

De most hosszú kísérletezés után már van! 🙂 Cicaitatókat készítettem. 🙂

Bevallom, amikor megkaptam a megrendelést, első hallásra halvány segédfogalmam sem volt, milyen a cicaitató, ugyanis nekem egy elvetemült vidéki vagány tigrisem van, aki csak és kizárólag a kutyus vizes táljából hajlandó inni. (lehet hogy azért tartja a kutyát, hogy ellenőrizze neki a vízminőséget….) Persze gyorsan utánanéztem a dolognak, és kiművelődtem a kereskedelemben kapható kisállat ivókutakból. Hogy ezt kerámiából csináljam meg, arra azért volt szükség, mert a kerámia higiénikusabb a műanyagnál, elkerülhető így az esetleges fertőzésveszély.

Először teljesen szimpla formákkal oldottam meg a prototípust, mert a funkció volt a lényeges, hogy az adott kis szivattyú pontosan a megfelelő helyen és a megfelelő erősségben pumpálja a vizet. Magyarul pont kényelmesen férjen oda a cicapofi, csordogáljon kifelé elegendő vizecske, de ne is spriccelje képen a cucc, ha lehet…Aztán amikor már képben voltam technikailag, akkor jöhettek a dekorációs elemek.

Egyszerű fehér kivitel

Egyszerű fehér kivitel

Domború cicás verzió

Domború cicás verzió

Tappancsos-virágos

Tappancsos-virágos

Békás :)

Békás 🙂

...és gömbhalas :)

…és gömbhalas 🙂

A békás és a gömbhalas a figurák száján csordogáltatja a vizet, ami már lehet hogy kicsit elszállt ötlet volt, de nem bírtam megállni, muszáj volt ilyet is…. 😀

Tehát innentől fogva rendelhető cica ivókút is, szivattyúval, vagy anélkül, tetszés szerinti színben, méretben és dekorációval.

Előző korábbi bejegyzések

%d blogger ezt kedveli: