Közvélemény-kutatás

Úgy szállt meg az ihlet a minap, hogy félúton cserbenhagyott. Már régóta hevert néhány hajdísz-ötlet az agyam egyik eldugott polcán, de valahogy nem kristályosodott ki. Aztán egyéb okokból elővettem a fehér agyag tömböt, és ahogy dolgoztam vele, valami áramkör bekapcsolt, és hipp-hopp kreáltam néhány franciacsat-alapra való “feltétet”. Amúgy a vörös agyaghoz képest olyan ez a fehér, hogy nagyon kellemesen plasztikus, csak korongolnom ne kelljen belőle, mert nekem olyan gumigyurma érzetem van vele korongolás közben….Nem ehhez szokott a kezem, na. Viszont kézi formázáshoz igazán ideális, kevésbé töredezik, pici apró finomságokhoz jobb a gyurmás állaga, mint a vörösnek.

Szóval, hogy szavamat ne feledjem, nagyon örültem magamnak, illetve a hajcsatoknak, alig vártam, hogy kiégjenek, és jól neki is ültem festeni….És itt jelen pillanatban megállt a tudomány…Persze ahány hajszín, ízlés, öltözék, és trend, annyiféle színvariáció lehet telitalálat, de mégis kíváncsi vagyok, mit gondoltok?

Itt vannak a leendő hajcsatok:

DSCF5465 DSCF5466

És itt lehet szavazni, előre is köszönöm az inspiráló ötleteket:

 

Lehet szavazni!

Na hát a húsvéti nyuszkónak sikerült igazi télies hangulatot varázsolnia, azt hiszem ez igazán nem kis teljesítmény tőle. A műhelymunkának sem ez az ideális időjárás, úgyhogy próbáltam olyasmiket csinálni, ami nem műhelyhez kötött, hanem szükség esetén a konyhaasztal is megteszi.

Sokan kértek már domború nyomófelületű sütipecsétet, aminek végül is semmi akadálya, csak nem lehet domborúban annyiféle mintát megvalósítani, mint vésettben. Főleg a kézi technika ennek az oka: ha domború felületű pecsétet készítek, akkor a teljes nyomófelületre rárajzolom tükrözve a kért feliratot, majd kézzel, szikével körbevésem a betűket. Elég munkaigényes és hosszadalmas, molyolós munka, ezért kerülnek a domborúak sokkal többe. És mivel úgy kell kiszobrászkodni a betűket, ezért a felirat hossza is korlátokba ütközik-általában maximum 8 betű lehet.

Arra gondoltam, a plakettkészítésből kiindulva, hogy készítek egy gipsznegatívot, amibe visszavésem a feliratokat, és a pecsét nyomófelületét ebbe préselve, a felirat kiemelkedő lesz majd magán a pecséten. Így tulajdonképpen a készítést meggyorsítva néhány fajta domborított pecsétet tudok sorozatban készíteni, jóval olcsóbban, mint eddig, igazából ugyanabban az árban, mint a vésetteket. Természetesen az egyéni mintás, logós, vagy pl. neves domború pecséteket továbbra is egyenként kell megcsinálnom, a drágább árfekvésben, hiszen mindenfajta név és minta variációra nem lehet előre gipszformákkal készülni.

Az általános, legnépszerűbb feliratokkal kísérleteztem: HÁZI SÜTI, HOME MADE, és LOVE (ahol az “o” betű szívecske) Az eredmény:

DSCF3838

A felhasználói tapasztalatom továbbra is az – amit általában a megrendelőknek is elmondok- hogy a sikeres sütipecsételés titka nem (csak) a pecsét mintájában rejlik, hanem főleg a tésztában. Hiába gondolják sokan azt, hogy domború felületű pecséttel szebb kekszeket lehet sütni, mint vésett pecséttel, ha nem megfelelő a tészta akkor mindegyik fajta kisimul, ha viszont jó az alapanyag, bármelyikkel nagyon pofás sütiket lehet kreálni. (és persze a gyakorlat teszi a mestert című örök érvényű /nem csak/ konyhai bölcsességet is fel kell emlegetnem)

Ééééés, hogy miről fogunk szavazni: arról, hogy mi a véleményetek az új kivitelű pecsétről. Ezzel azt szeretném felmérni, hogy érdemes-e tovább kísérleteznem vele, illetve meg szeretném ismerni, mire lenne igény a továbbiakban sütipecsét-fronton.Hajrá, és előre is köszi az együttműködést! 🙂

Lámpagyár

Gyere dolgozz a lámpagyárban!…:) nagyon szórakoztató tud lenni. Igen közeledik az a hideg tél, ha minden aminek nekállok, lámpás akar lenni. Újabb kerámia tanfolyam következik, tessék csak figyelni.

1. Az úgy kezdődött, hogy korongoztam egy ilyet:

 

Aki már most kitalálta mi lesz ebből, dobjon egy kommentet. (úgysem tudom leellenőrizni, valóban ráérzett-e, vagy közben tovább olvasott, tehát mindenképpen meg lesz dicsérve, úgyhogy mindenki örülni fog 🙂 )

2. Áttörőkéssel vágtam rá egy -két ablakot, meg persze ajtót, így:

3. Itt mintha kéménykezdemény épülne, ez már sejtet valamit…..

 

4. A megfelelő tetőszigetelés minden valamirevaló vártoronynál nagyon fontos.

5. …ahogy a dekorációról sem illik elfeledkezni….

6. ….hiszen valószínűleg a királyfi is inkább a gondozott várakat(és lakóját)  részesíti előnyben, és nem a lepukkadtakat. 🙂

Kész is! Csipkepitécske királykisasszony vártornyából sejtelmes gyertyafény szűrődik ki a hóesésbe, amit a hidegtől elcsigázott királyfi észrevesz a tomboló hóviharon keresztül, és paripáját utolsó vágtára biztatva, a menedék felé siet. :)….legalábbis egy ideális esetben. Az ördög viszont nem alszik, (karikás is a szeme) ezért készült egy egész másfajta vártorony is, az viszont már egy másik történet. Meglepetés….

FELHÍVÁS! Kommentelésre késztető feladatot szeretnék adni kedves olvasóimnak: a vártorony lámpásnak van egy tervezett másik funkciója is. Ezt még nem árulom el, mert attól függ, hogy száradás-égetés alatt mennyit fog zsugorodni az építmény, belefér-e az amit bele szeretnék tenni. Viszont jól működő fantáziával megáldott felhasználók akár ki is találhatják. Annyit elárulok, hogy praktikus funkciót adna a toronynak, és olyan dolog tárolásáról van szó, ami szintén a téli “szertartásokhoz” kapcsolódik.

Tessék találgatni itt kommenteken keresztül! Aki elsőre kitalálja, az 10% kedvezményt kap bármelyik kerámiám árából, ha vásárol valamit tőlem. 😉

Messze földre készül

Régi ismerőseim viszik ajándékba Indiába most készülő munkáimat. Ilyen messzire eddig még nem jutott saját kezemmel készített alkotás, izgulok is rendesen, hogy vajon majd hogy tetszik..:)

Nem nagy dolgokról van szó, magyar címeres plakettek, és tyúk formájú tálkák, semmi extra, de a kevesebb néha több. Ilyenek most félkészen:

Előre dolgozom…

No hát első bejegyzésként álljon itt egy kis magyarázat, miért van publikálva itt egy félig kész weboldal, amikor még nem is lehet róla vásárolni, sőt vakon nézegelődik az ember, mert még képek sincsenek, hogy miről is beszélünk. 🙂

Az a helyzet, hogy gyermekáldásokból kifolyólag keramikus tevékenységem körülbelül 6 éve szögre akasztottam. Ugyan néha leültem alkotni ezt-azt, de a gyerekek általában még csírájában elfojtották a komolyabb törekvéseket…Ami mondjuk nem is baj, igenis az anyának játszani kell, és szeretek is legózni például, de azzal nem hiszem, hogy fogok pénzt keresni. 😀

Most február van, és a kisebbik lurkó októberben tölti be a hármat, ami azt jelenti, hogy onnantól ismét munkaképes leszek. Válság meg minden ide vagy oda, keményen elhatároztam, hogy csakazértis folytatni fogom a kerámiakészítést. Ahhoz pedig, hogy sikerüljön, időben neki kell fogni az előkészületeknek. És nekifogtam. Azért áll itt tartalmilag még kissé hiányosan ez az oldal.

Az idő még vacak, a műhelyem 6 év kihagyás után siralmas állapotban, a kemencém gyengélkedik, így aztán amíg ki nem tavaszodik, és el nem tudom kezdeni a munka fizikai részét, felépítem online profilomat. Igyekszem gyakran írni, és várom, sőt elvárom az építő kritikát, hozzászólást, ötleteket, igényeket.

Nahát, először azt hittem ez a blogolás nem nekem való, még csak “offline” naplóm sem volt soha az életben, de most meg csak úgy jön magától…:)

%d blogger ezt kedveli: