Egyszerűen kék

Sajnos nem vagyok akkora fotós tehetség, mint szeretnék, pedig fontos lenne jó minőségű fotókat közvetíteni az érdeklődők felé. Azért igyekszem, remélem tudok fejlődni. (vagy egyszerűen le kellene cserélnem a jelenlegi gépemet…) Egyébként tárgyfotózás szempontjából bizonyára vannak könnyebben és nehezebben fotózható dolgok, és nem vagyok biztos abban, hogy a kerámia, főleg ha szép fényes mázas, akkor a könnyebb kategóriába tartozik.

Valahol olyan tanácsot kaptam, hogy akkor szép és jó és egységes a látvány mondjuk a meskán, vagy egyéb kirakatszerű felületen, ha mindig ugyanolyan háttér előtt fotózunk. Hát megpróbáltam és katasztrofális eredményt sikerült elérnem a különböző színű mázaknál. Az még hagyján, hogy eleve a világos nem mutat ugyanolyan jól a világos háttér előtt, mint a sötét (és fordítva) de még képesek is a fényes felületük miatt visszaverni a fényt, vakut, bármit… Szóval mindent megtesznek, hogy a kétségbeesés határára sodorjanak, miután több nap többféle időjárásának összes fényviszonyát kipróbálva kikukázok vagy százhúsz elkészített fotót. És ez még csak egy azaz 1 darab tárgy volt. 🙂 A kedvencem az a világos pasztell színű edényke volt, ami alá direkt egy kellemes vajszínű/vaníliás jellegű papírt vettem háttérnek a fotóboxba (bezony ilyenem is van, saját gyártmány)…na hát ez a cserép valahogy az összes vaku és nem vaku beállításnál képes volt a gyönyörű finom vajszínű hátteremből a leggagyibb gumikacsa-sárga árnyalatot varázsolni. A mai napig nem tudom hogyan….De hát, mint említettem az elején, nem vagyok egy nagy fotós. 🙂

Pedig annyira szeretném megmutatni a kedvenc kék mázam, és szerintem a *BOLT*-ba, illetve a korábbi bejegyzések közé töltöttem már fel kék kerámiákat, de ez most még szebb lett, mert kevertem egy kicsit a különböző kék pigmenteket. Hogy visszaadja-e a fotózás, azt nem hiszem, de próbálom több edényen is megmutatni.

Ugye milyen csalóka? Pedig egyformának kellene lennie, de minden képen más.

kék pitesütő kék gulyásos csipke kerámia kerámia falióra

Reklámok

Gasztro….fazekas?

A gasztrokerámia kifejezést már olvastam itt-ott, és elkezdett kattogni rajta az agyam. (az alkotómunka kevésbé kreatív, mondhatni kissé monoton fázisainál–pl. több egyforma darab égetés előtti letisztázása, vagy mondjuk fenékszög-esztergálás–szóval ilyesmi közben ráér kattogni 🙂 ) Na szóval maga a kifejezés ugye gasztronómiai élményt jelentő ételek megalkotásához szükséges kerámiatermékeket takar, ez világos. Nyilván azért kapott külön kifejezést az ilyen jellegű kerámia, mert a kerámia hihetetlenül sokféle felhasználási területen megtalálható, a szaniter árukon keresztül a háztartási kerámiákon át egészen az épületkerámiáig. Tehát ha azt mondjuk, hogy valaki kerámiával foglalkozik, akkor korántsem biztos, hogy edényeket gyárt. Viszont, ha az ember (lánya) fazekasként nevezi meg magát, abból kitűnik, hogy a hagyományos korongoló mesterséget űzi, tehát több, mint valószínű, hogy javarészt sütéssel-főzéssel-étkezéssel kapcsolatos cserépedényeket készít. Innen aztán jól levontam a következtetést, hogy aki fazekas, az valószínűleg jóban van a gasztronómiával is. Lehet, hogy nem ez a legmélyenszántóbb eszmefuttatás a témában, de biztos vagyok benne, hogy van némi valóságalapja. Nekem legalábbis mindig az jut eszembe, ha fazekas kollégák szép munkáit látom, hogy az illető biztosan járatos az adott étel elkészítésében, amihez az edényt megálmodta.

A gasztronómia-fazekasság párosítás szerintem oda-vissza inspirálja egymást. Egyrészt ott van az elképzelés, formálódik egy kerámia megalkotása még gondolatban, amihez aztán ötletek társulnak, hogy majd ilyen és ilyen ételek elkészítésére lesz alkalmas. Aztán ott a másik oldal, amikor van egy cél, például tároló láboska egy adott ételnek: -mondjuk libamáj/kacsamáj zsírjában, kakukkfűvel és rozmaringgal….akkor előttem van az illat-és ízvilág, és olyan rusztikus formát, színeket és mintát készítek, ami ezt hangulatában már ránézésre is visszaadhatja. De jó példa a sütipecsét is: egy megrendelt láboskát, kuglófsütőt, ilyesmit nem kell kipróbálni, kész van és működik. De a sütipecsét mind más és más, minden egyedi minta kihívás, ki kell kísérletezni őket, ami újabb és újabb kekszreceptek kipróbálására ösztönöz.

No, ez után a felvezetés után már érthető gondolom, miért lelkesedtem annyira, amikor a Kifőztük magazin keresett fel, együttműködés céljából. Részt vettem karácsonyi nyereményjátékukban, és a lehetőségért cserébe kerámiákat biztosítottam részükre a további receptmegjelenésekhez. Konkrétan a konyhaninnenkertentul.blogspot.hu házigazdája prezentált segítségükkel finomságokat.

Itt is vannak: http://konyhaninnenkertentul.blogspot.hu/2013/11/paradicsomos-ragu-kenyerpaplan-alatt.html

http://konyhaninnenkertentul.blogspot.hu/2013/12/gombas-tejfolos-hus-galuskaval.html

http://konyhaninnenkertentul.blogspot.hu/2013/12/spekulatius-keksz.html

Látogassatok el mindkét oldalra, én már sok kincset találtam, ki is próbáltam, és még karácsonyi ajándékötletekre is bukkantam. 🙂

 http://www.kifoztuk.hu/

http://konyhaninnenkertentul.blogspot.hu/

Piros láboskám munka közben :)

Piros láboskám munka közben 🙂

%d blogger ezt kedveli: