Nyárzárás és előretekintés

Hát igen, október közepe van, ideje értékelni a nyarat, végülis jobb később mint soha. 🙂

Az idei nyár “újítása” egyértelműen a napközis tábor volt, de ezen kívül is sok-sok kézműves foglalkozást sikerült megtartani, köszönöm minden résztvevőnek hogy eljött, szerintem mindannyian jól szórakoztunk.

Első tábor, első saját szervezés—tulajdonképpen tanulás. Mivel Balaton parton vagyunk, itt kicsit más az élet nyáron, mint egy vízparttól távol eső nagyvárosban, ezért ehhez kell alkalmazkodnunk. Sikerrel zártuk mindkét turnust, rengeteg szép alkotás készült, és mindenki jól el is fáradt. (igen. én is 🙂 ) Végig hőség is volt, és bár a műhely szerencsésen árnyékos helyen van, azért délutánonként a strandról felhallatszó hangok azért már el-elvonták a leglelkesebb művészpalánták figyelmét is. Na ez az amivel az elején nem kaluláltunk, pedig eléggé evidens lett volna. 🙂

Ezért a tapasztalatok alapján úgy tervezzük, hogy jövőre is lesz tábor, ha minden jól megy, viszont nem egész napos, hanem fél napos turnusokat szerveznénk, hogy a délután hadd szóljon a strandról, fürdésről, játékról. Délelőttös 3-4 napos turnusokból viszont több is beférhet a szezonba, így kevesebben fognak kimaradni, akik jöttek volna, csak az időpont nem volt jó nekik. Természetesen tavasszal majd részletesebben jelentkezünk az aktuális tervekkel.

“Ha minden jól megy”, írtam két mondattal feljebb, mert jelen pillanatban egy kicsit zűrös a világ, meg a gazdaság, ….pláne a villággazdaság…sok minden változik egyszerre. Ezért egy kicsit előre is nézzünk, röviden összefoglalom, ami a műhelyt érinti:

-jelenleg maradtam KATA alany, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy innentől csak magánszemélynek számlázhatok. Tehát cégek, adószámmal rendelkező szervezetek és viszonteladók részére nem tudok értékesíteni. De saját magának vagy ajándékba bárki vehet bármit, lényegében eddig is ez volt a fő célcsoport, nem pedig a tömeggyártás.

-mivel marad a KATA, nem keletkezik konkrétan a más adózási formába való átlépés miatt plusz költségem, ezért emiatt árat nem kell emelnem. Az energiaárak és az infláció viszont engem is érint, de igyekszem a lehető legminimálisabban növelni az árakat, magyarul például csak annyival nő mondjuk egy bögre ára, amennyivel a nyersanyag/szállítási/égetési költségeim emelkedtek. Ezt kikerülni sajnos nem tudom, viszont szükséges ahhoz, hogy továbbra is fennmaradjon a műhely, jöhessetek összeagyagozni magatokat, és születhessenek új meg új (néha kissé agyament) keramicik. 🙂

Köszönöm hogy elolvastad!