Kerekerdő

Egy kicsit hűtlen lettem a macskákhoz idén tavasszal, de csak átmenetileg, és nem is annyira, mert a nyuszik és a rókák cukiságban legalábbis eléggé rokon vonásokat mutatnak az előbbi, világuralomra törő háromszögfülűekkel. 🙂 Szeretem a tavaszi erdőt (mondjuk a nyárit, télit meg őszit is, de a tavaszi akkor is valahogy más, amikor éledezik) viszont idén sajnos nekem kimaradtak a tavaszi erdei kirándulások és lehet hogy emiatt tudat alatt elhoztam az erdőt a műhelybe…Noha egy igazi erdei túrához nekem is össze kell cuccolnom és felkerekednem kicsit messzebbre, azért szerencsére olyan helyen lakom, ahol a modellek néha házhoz jönnek:

A sünök például rendszeresen a teraszlépcső ostromlásáig jutnak, illetve néhány rettenthetetlen példány a cicakaját is fosztogatni próbálta. Ha szeretitek a sünöket, de sanszos, hogy nem fognak feljutni a panelba, akkor itt egy alternatív megoldás, kaktusszal vagy kövirózsával beültetve stílusosan sünös:

Rókák is laknak a közelben, elmélyült távolsági hívásokat bonyolítanak éjjelente a kutyával…mikor máskor persze….néha el is gondolkodom, hogy vannak-e nyelvi nehézségeik, vagy egykutya a mondanivalójuk. Az is aranyos helyzetkomikum, amikor a balatonparti nádasban az ösvényen kilép eléd, majd mindketten bután és megszeppenve körülnéztek, hogy hoppá, ööö..én nem is vagyok itt….. 🙂 Persze nagyanyáink anno nem kifejezetten rajongtak e rőt bundás tyúktolvajért, de valljuk be akkor is gyönyörű állat. Még az én nagymamámnak is tetszettek a rókás darabok, egyből nem az jutott az eszébe, hogy mennyi kárt tudtak okozni régen, szóval azt hiszem a ravaszdi rehabilitációs programom sikeresnek mondható:

Nyúl viszonylag ritkán jár erre, illetve járni jár, csak nagyon óvatos, télen általában csak a nyomait látjuk a hóban. Lényegesen nagyobb lenyomatokat hagy a vadon élő tapsifüles hátsó tappancsa, mint a házié (az meg nem is kószál az utcán általában) könnyű felismerni, gyerekekkel jó móka rekonstruálni, mit bandázhattak a nyuszkók. Egyetlen egyszer jöttek nappal közel a házakhoz, meg is állt a vajaskenyér a kezemben, amikor az ablakon kinézve három fülest láttam rugólábazni a fűben. Húsvétra amúgy volt megrendelésem nyusziperselyre, közben meg van ez a kifejezetten nyúlbundaszínű effektmázam, úgyhogy összeraktam a kettőt:

Ha már erdő, a gombák eleve adják magukat, így ezt nem is magyaráznám, csendélet eső után 🙂 :

Hát így került az erdő a műhelybe. A képeken látható darabok pedig a Meska boltba kerülnek épp, itt lehet körülnézni: KeraMici