Egy kis steampunk

Régen volt már steampunk darabom, de nem azért mintha nem szeretném, csak ez olyan szöszmötölős munka, meg erősen kell az ihlet is. Egy kis kezdőlökést adott egy egyedi megrendelés, ahol az volt a feladat, hogy az adott darab legyen funkcionális, elegáns, minimalista, világos színű, éppenhogy egy csipet mechanikussal fűszerezve. Ez lett belőle:

Ha meg már amúgy is ki kellett beleznem egy antik vekkert, amit még a télen lőttem a bolhapiacon—ez is egy szépsége a dolognak 🙂 —akkor már megindultak az én fogaskerekeim is, és kreáltam egy kicsit bizarr fúziót egy félbehagyott sárkánytojás felhasználásával. Mert mi van, ha várod hogy kikeljen, aztán megkopogtatod, és ez a látvány fogad:

Élelmes külföldi filmes kreatív arcok lehet hogy tudnának köré pár évad science-fiction/fantasy sorozatot gyártani.steampunk, Én is megnézném azt hiszem. 🙂

Egyébként már félig szét volt szedve a vekkerem, amikor váratlanul ketyegni kezdett az asztalon…huhh..

Galaktikus kiruccanás

Sok olyan szín, minta, forma létezik, ami a maga természetességében tökéletes, sőt tulajdonképpen csak a természet képes a legtökéletesebb és leggyönyörűbb dolgok létrehozására, aztán ezeket mi, mint művészek megpróbáljuk utolérni, lemásolni, újraalkotni, ésatöbbi.

Például az egyik kedvenc művészeti galériám a Hubble űrteleszkóp képgyűjteménye. 🙂 Visszaadni ugyan nem tudom a sok-sok csodaszép galaxis és nebula színeit, ami a Hubble galériában látható, de annyira megragadóak, hogy egy ideje teljesen rákattantam a témára, és muszáj volt saját galaxist kreálnom. Kísérleteznem kellett a festékekkel, mert kerámiamázaknál nem úgy működik a színkeverés, ahogy anno rajzórán tanultuk a suliban, itt a mázakban levő fémoxidok lépnek reakcióba egymással, ettől függ a szín. A technikát, maszatolást először akrilfestékkel próbálgattam, aztán jöttek a mázak, és ha nem is sikerült élethűen rekonstruálnom a Hubble fotóit, azért most már nem kell messze mennem egy kis galaktikus hangulatért, csak ránézek az órára, és irány a konyha egy bögre kakaóért. 🙂 :

kerámia falióra galaxis galaxis mintás kerámia galaxis mintás kerámia

Időgépek :)

A pontosság szerintem nem a művészetekkel foglalkozó emberek erős oldala, legalábbis én sokszor hadilábon állok vele. Valószínűleg az lehet a háttérben, hogy amikor elkap az alkotói láz, vagy ihlet, de nevezzük simán csak úgy ahogy manapság szokás: “flow”, akkor nem tudom reálisan meghatározni, hogy mikor leszek kész azzal a valamivel, amin éppen dolgozom. Magyarul észre sem veszem, hogy közben elrepül az idő. 🙂

Lehet, hogy ezt a gyengeségemet próbálom tudat alatt azzal kompenzálni, hogy mostanában viszonylag sok faliórát készítettem. Valahogy évekig nem is jutott eszembe, aztán egyszer csak rákattantam. Remélem ez nem azt jelenti, hogy mostanában mindenhonnan elkéstem, csak nem vettem észre…… 😀

%d blogger ezt kedveli: