Újabb macskaságok…

“A Föld a macskáké, mi csak kölcsönkaptuk egy időre.”…..-olvastam valahol a napokban. Hát néha azt hiszem van benne igazság, főleg ha most ebben a szerelmetes tavaszodásban kinézek az ablakon, vagy felriadok éjjel a macskazenére. Van itt vidéken kérem szépen cicamica a világ összes létező (és nem létező) színében, néha az összes árnyalat megtalálható egy egyeden. Vannak kecses cicalányok, nagy mangófejű kandúrok, magukat viccesen vakondtúrásnak álcázó feltűnő vöröskék, hát csoda, ha bögrére kerülnek?? 🙂

Annyiféle macskapofival találkoztam mostanában, hogy a minimalista cicatáklámra is muszáj volt macskapofit varázsolnom. Hiába no, maximalista vagyok.

Ja, és a macskapersely…? Hát azt a nagy mangófejű kandúrok ihlették. 🙂

 

Egyedi gipsznegatív-készítés

Vannak olyan egyedi megrendelések, amikor a kért felirat, név, logó, vagy minta nem kivitelezhető pusztán az agyag formázásával. Lehetséges, hogy a kívánt méret túl kicsi; kézi szerszámokkal nem hozzáférhető; a minta túl bonyolult; sok egyforma darab kell belőle; vagy mindezek együtt nehezítik a feladatot. Jellemzően a plakettek, címerek, medálok, egyedi sütipecsétek, szappanpecsétek készítésénél fordul ez elő.

Ilyenkor szükség van egy sablonra, valami olyan mintagyártó eszközre, amivel ezt meg tudjuk oldani. Itt jön a képbe a gipszforma. Mivel ragaszkodok a kézműves kivitelezéshez, a gipszformát is én készítem, erről már írtam egy bejegyzést jóval korábban, megtalálható itt az oldalon, a lényeget foglalom csak gyorsan össze. Vegyünk példának egy plakettet, amire egy címer vagy szimbólum, plusz felirat is kell. Első lépésként korongolok egy sima, kör alakú lapot, amit műanyag tál aljára fektetek. Gipszet keverek, és nyakon öntöm a masszával a lapot, majd ha megszilárdult, kifordítom a tálból. Kis szikkadás után kiszedem belőle a korongolt lapocskát, és így kapok egy üres plakettformát a gipszben. Ebbe kell belevésnem a kért címert és feliratot, arra ügyelve, hogy tükrözve legyen a minta. Általában pauszpapír segítségével rajzolom át, vagy ceruzával halványan skiccelem, aztán különböző élességű-hegyességű kis kézi szerszámok segítségével szabad kézzel vésem bele a gipszfelületbe a mintát.

Ha ez kész, utána a formába agyaggombócokat nyomkodok, és máris készül a sok egyforma plakett.

Ilyen dolgokat lehet ezzel a gipszes technikával kivitelezni például:

m6 berényplakett (1) DSCF0965 DSCF4186 DSCF4709 IMG_20130930_115037 IMG_20130529_121939 IMG_20140325_102551

Tehát, ahogy a képek is tanúsítják, csak a szabadkézi rajzolóképességem szab határt az így létrehozható mintáknak. 🙂

Hasznos tudnivaló: ilyen megrendeléseknél a gipszforma elkészítésének egyszeri munkadíja van, 3000.-Ft.  A forma segítségével készült kerámiáknak darabára van, ami mérettől függ. A formát minden esetben megőrzöm, így esetleges utánrendelésnél a negatív munkadíja már nem kerül újra felszámításra.

Közvélemény-kutatás

Úgy szállt meg az ihlet a minap, hogy félúton cserbenhagyott. Már régóta hevert néhány hajdísz-ötlet az agyam egyik eldugott polcán, de valahogy nem kristályosodott ki. Aztán egyéb okokból elővettem a fehér agyag tömböt, és ahogy dolgoztam vele, valami áramkör bekapcsolt, és hipp-hopp kreáltam néhány franciacsat-alapra való “feltétet”. Amúgy a vörös agyaghoz képest olyan ez a fehér, hogy nagyon kellemesen plasztikus, csak korongolnom ne kelljen belőle, mert nekem olyan gumigyurma érzetem van vele korongolás közben….Nem ehhez szokott a kezem, na. Viszont kézi formázáshoz igazán ideális, kevésbé töredezik, pici apró finomságokhoz jobb a gyurmás állaga, mint a vörösnek.

Szóval, hogy szavamat ne feledjem, nagyon örültem magamnak, illetve a hajcsatoknak, alig vártam, hogy kiégjenek, és jól neki is ültem festeni….És itt jelen pillanatban megállt a tudomány…Persze ahány hajszín, ízlés, öltözék, és trend, annyiféle színvariáció lehet telitalálat, de mégis kíváncsi vagyok, mit gondoltok?

Itt vannak a leendő hajcsatok:

DSCF5465 DSCF5466

És itt lehet szavazni, előre is köszönöm az inspiráló ötleteket:

 

Macskamánia

Gondolom kicsit feltűnő lehet annak, aki többször olvasgat itt, hogy a macska-motívum visszatérő elemként van jelen a cserepeimen. Hát igen, a macska már csak olyan, hogy mindenbe beleüti a bajszát, még a kerámiaiparba is. Nálam néha szó szerint is. 🙂 Személy szerint nem a macskapárti-kutyaellenes vonalat képviselem, szerintem a legigazabb mondás a következő: a kiegyensúlyozott élethez szükséged van egy kutyára, aki imád, és egy macskára, aki semmibe vesz. Úgyhogy bírom én mindegyik jószágot, saját példányokkal is rendelkezem belőlük, de valahogy a macska ideálisabb modell agyagozási szempontból. Olyan mindenhova odaillő alakja van, annyira “bele tudja élni magát” mindenhova, fotelbe, radiátorra, cipősdobozba, kutyakosárba (ejnye!), virágládába, bakancsba, játékvasút-pályaudvarba bevásárlószatyorba…..hát szóval miért ne illene bármilyen kerámiára is?

Összegyűjtöttem néhány macskásságomat, de nem teljes a kép, van még száradóban titkos cicaprojekt, nem is beszélve a formálódó ötletekről:

Azt hiszem, ez a téma nekem olyan, mint Gombóc Artúrnak a csokoládé: jöhet belőle bármilyen. 🙂

Köszönöm figyelmüket, Önök a Cecameca kollekciót láthatták. 🙂

%d blogger ezt kedveli: